KERESZTSZALAG-SÉRÜLÉS
OLDALSZALAG-SÉRÜLÉS
MENISCUS-SÉRÜLÉS

KERESZTSZALAG-SÉRÜLÉS
Hogyan sérülnek meg az elülső és a hátsó keresztszalagok?
A térd izületi elemei közül leggyakrabban a keresztszalagok sérülnek. A sérülés mechanikája többé kevésbé meghatározza, melyik keresztszalag fog sérülni. Hirtelen csavaró mozdulat következtében az elülső keresztszalag nyúlik meg vagy szakad el (vagy mindkettő). Jellemző sérülses mozdulat, amikor a lábfej rögzült az egyik irányban és a térd ellentétes irányban fordul: síelés, kézilabda, squash. A hátsó keresztszalag leggyakrabban közvetlen behatáskor sérül, például autóbalesetnél vagy focilabda ütésétől.
Tünetek és diagnózis
A keresztszalag sérülés nem mindig jár fájdalommal. Sokszor csak „húzódásként” éli meg a sérült. Ilyen esetben figyelem felhívó tünetek a térdben hallható pattanó hang, és állás közben a térd instabilitása. Az orvos több vizsgálatot végez el, hogy megállapítsa, a térd részei megfelelő helyzetben maradnak-e, ha különböző irányú nyomást fejt ki az izületre. Az alapos vizsgálat nélkülözhetetlen. Az MRI segítségével nagyon pontosan kimutatható a teljes szalagszakadás, de a részleges szakadás csak arthroscopiával (izület-tükrözéssel) diagnosztizálható megbízhatóan.
Kezelés
A keresztszalagok sérülésénél ugyanúgy szóba jön a gyógyszeres, gyógytornás kezelés, mint a műtét. A kezelés megválasztását a sérülés helye, mértéke, a beteg életkora szabja meg elsősorban.
Részleges szakadás esetén az orvos gyakorlatokat javasolhat a környező izmok erősítésére. Felírhat merevítőt is, amely védi a térdet mozgás közben. Teljes elülső keresztszalag-szakadáskor egy aktív sportoló számára valószínűleg műtétet fog javasolni. Műtét során kisebb szakadásnál lehetőség van a szakadt végek összevarrására. Nagyobb sérüléseknél a hiányzó darabot pótolni lehet a beteg más izületéből vett, vagy más személytől származó szalagdarabbal. Bár kísérletesen már próbálkoztak szintetikus szalagok beültetésével, az eredmények azonban nem voltak olyan jók, mint humán szalagok esetén. A beteg gyógyulása során az egyik legfontosabb tényező a 4-6 hónapon át tartó tornáztatás, és a rehabilitációs program elvégzése, amely speciális eszközökkel történik rehabilitációs vagy sport centrumban. A sikeres műtétet és a felépülést követően a beteg visszatérhet normál életviteléhez.

OLDALSZALAG-SÉRÜLÉS
Mi okozza a belső illetve külső oldalszalagok sérülését?
Az oldalszalagok sérülése általában oldalirányú erő hatására jön létre. Az erőbehatással ellentétes oldalon a szalag megfeszül, túlfeszülés esetén elszakad. A belső oldalszalag könnyebben sérül, mint a külső oldalszalag, ugyanis a térd külső részét gyakrabban éri ütés pl. futballozás vagy hokizás során.
Tünetek és diagnózis
A belső oldalszalag sérülésekor a térdben huppanás érezhető, és az izület oldalirányban mozgatható. A fájdalom és a duzzanat jellemző tünetek. A sérülés jellegének és kiterjedésének megállapításához alapos vizsgálat szükséges. Az oldalszalag sérülésének diagnosztizálásához az orvos nyomást fejt ki a térd oldalára, hogy a fájdalom súlyosságát és az izület lazaságának fokát meghatározza. Az MRI-vizsgálat is hasznos segítséget nyújt a szalagsérülések diagnosztizálásához.
Kezelés
Amennyiben a szalag csak húzódott, de nem szakadt, akkor a sérülés konzervatív kezeléssel (jegelés, gyógyszer, gyógytorna, rögzítés) orvosolható. A húzódás gyógyulása általában 2-4 hetet vesz igénybe. A oldalszalag súlyos húzódása vagy szakadása mellett gyakran elszakadhat az elülső keresztszalag is, amely sebészeti beavatkozást igényel.

MENISCUS-SÉRÜLÉS
Mi okozza a meniscus sérüléseit?
A meniscus (térdizületi porcgyűrű) könnyen megsérül a térdet csavaró erő hatására. Részleges vagy teljes szakadás jöhet létre, amikor a lábfej rögzített helyzetében valaki gyorsan elfordítja a láb felső részeit (például teniszezés vagy kosárlabdázás közben). Hasonló erő hatására sérül az elülső keresztszalag is, így igen gyakori a két izületi alkotóelem közös sérülése. Ha a szakadás kicsi, a meniscus kapcsolatban marad a térdizület elülső és hátsó részével; ha a szakadás nagy, a meniscus egy porcszálon lóghat.
Meniscus sérülés tünetei
A meniscus sérülése enyhe fájdalommal járhat, leginkább a térd egyenesítésekor. Ha ez a fájdalom gyenge, a beteg tovább is tud mozogni. Igen erős fájdalmat okozhat, ha a leszakadt meniscus-darab beékelődik a combcsont és a sípcsont közé. Ha érsérülés is történik, duzzanat alakul ki, de a duzzanat akkor is jellemző lehet, amikor gyulladás következtében az izületi hártya által termelt folyadékkal néhány óra alatt megtelik az izület. Ha az izületi hártya megsérül, gyulladás alakulhat ki, és saját védelmére folyadékot termel, és ez okozhatja a térd duzzanatát. Előfordulhat, hogy egy régi, nem megfelelően kezelt sérülés válik fájdalmassá hónapokkal vagy évekkel a sérülést követően, főleg, ha a térd másodszor is megsérül. Bármely sérülés után jelentkezhet a térd kattogása, gyengesége vagy megakadása. Bár előfordul, hogy a meniscus-sérülés tünetei maguktól elmúlnak, gyakrabban fennmaradnak vagy visszatérnek, és kezelést igényelnek.
Diagnózis
Miután meghallgatta a betegtől a fájdalom és duzzanat keletkezésének körülményeit, az orvos fizikális vizsgálatot végez, és röntgen-vizsgálatot kér. A vizsgálat során hajlítja, majd nyújtott helyzetben kifelé és befelé fordítja a térdet. A fájdalom vagy a hallható kattanás meniscus-szakadásra utal. A diagnózis megerősítéséhez MRI-vizsgálatra is szükség lehet. Előfordulhat, hogy arthroscopiával erősítik meg a diagnózist és kezelik egyúttal a meniscus-szakadást.
Kezelés
Ha a sérülés kicsi, a fájdalom és egyéb tünetek elmúltával az orvos erősítő gyakorlatokat javasolhat. A meniscus sérülése után végzendő gyakorlatokat tanácsos orvos, fizikoterapeuta vagy gyógytornász irányítása alatt elkezdeni. A terapeuta ügyel arra, hogy a beteg helyesen végezze a gyakorlatokat, és ne alakuljon ki újabb vagy ismételt sérülés. A következő gyakorlatokat a meniscus-sérülést követően a combizmok erősítésére és rugalmasságuk növelésére fejlesztették ki.
az izület bemelegítése szobakerékpárral, majd a térd (nem teljes) kiegyenesítése és emelése.
ülés közben lábnyújtás (ilyenkor súlyt is helyezhetünk a bokára).
hason fekve lábemelés.
gyakorlatok a vízben (mellig érő vízben minél gyorsabb gyaloglás, a medence szélénél kapaszkodva kis rúgások, háttal a medence oldalához támaszkodva a mindkét láb emelése 90°-ig).
Ha a szakadás kiterjedtebb, arthroscopiával (izületi tükrözés) vagy nyitott műtéttel állapítják meg a sérülés nagyságát és állítják helyre a szakadást. Ha a beteg fiatal, az orvos visszavarrja a meniscust a helyére, amennyiben a terület jó vérellátású, és a szalagok épek. A legtöbb fiatal sportoló visszatérhet a sporthoz a sérülés helyreállítását követően. Idősebb betegek esetében, vagy ha a sérülés kevésbé jó vérellátású területen helyezkedik el, a felszín kiegyenlítéséhez levágják a sérült részt a meniscusból. Néhány esetben az egész meniscust eltávolítják. Bár ilyenkor osteoarthritis is nagyobb valószínűséggel alakul ki.
A kutatók keresik a megoldást arra, hogy más módon helyettesíthessék a meniscust. Más embertől származó meniscus törékeny, könnyen zsugorodik és szakad. A tudósok próbálkoztak már mesterséges meniscus beültetésével is, de ez még kevésbé volt sikeres. A műtét utáni felépülés néhány hetet vesz igénybe, és a műtétet követő mozgáskészség kissé korlátozottabb, mint ha eltávolították volna a meniscust. Mindazonáltal az izületre helyezett súly elősegíti a gyógyulást. A műtéti eljárás formájától függetlenül a rehabilitáció gyakran sétából, térdhajlításból, nyújtó és izomerősítő gyakorlatokból áll. A legjobb eredmények azoknál a betegeknél érhetők el, akiknél nem látható izületi porc elváltozás, és az elülső térdszalag ép.